�letrajz

Teljes neve: Quentin Jerome Tarantino
Sz�letett: 1963. m�rcius 27.(kos) Knoxville, Tennessee

Quentin Jerome Tarantino 1963. m�rcius 27-�n sz�letett a Tennessee �llambeli Knoxville-ben. Apja, Tony Tarantino olasz sz�rmaz�s� amerikai volt, anyja Connie McHugh f�lig �r, f�lig cherokee indi�n. Quentin (aki ezt a nevet Burt Reynolds Gunsmoke c�m� t�v�sorozata ut�n kapta) apj�t sohasem ismerte, mivel az sz�let�se ut�n elhagyta anyj�t, s m�g csak k�t�ves volt, amikor Los Angeles South Bay r�sz�re k�lt�ztek. Ezen a k�rny�ken vegyesen �ltek egym�ssal a feket�k �s feh�rek, �gy QT hamar meg�zlelhette a pop-kult�ra sz�lesk�r� spektrum�t. Gyermekkor�r�l nem t�l sok izgalmas dolog mondhat� el: naphosszat t�v�t n�zett, k�preg�nyeket olvasott, �s �telhord� dobozokat gy�jt�tt. Az iskol�ban rosszul tanul� Quentin v�g�l 16 �vesen otthagyta a kilencedik oszt�lyt, �s helyette sz�n�szi k�pess�geivel pr�b�lt utat t�rni mag�nak. Ez a pr�b�lkoz�s sem hozott sz�m�ra sokkal t�bb sikert az iskolapadn�l, �gy 22 �vesen munk�t v�llalt a Video Archives videot�k�ban, Hermosa Beach-en (t�bbek k�z�tt itt j�tsz�dik a Jackie Brown �s a Kill Bill n�h�ny jelenete is). Itt ismerkedett m�g k�s�bbi t�rs�val, Roger Avaryvel, aki �r�k�nt beseg�tett neki forgat�k�nyvei meg�r�s�ba. �k ketten jobb h�j�n eg�sz nap filmeket n�ztek, �s kock�r�l kock�ra elemezt�k azokat.

Els� filmes pr�b�lkoz�sa bar�taival 1986-ban t�rt�nt meg (My Best Friend’s Birthday), de a film v�g�l befejez�s n�lk�l maradt. Egy �vvel k�s�bb �llt neki meg�rni a Tiszta rom�nc forgat�k�nyv�t, amely eredetileg csak a fele volt egy hossz� anyagnak; a fels�bb utas�t�sokra kett�szabott �r�s m�sik fele hozz�nk Sz�letett gyilkosokk�nt jutott el, Oliver Stone (T�zsdec�p�k, Szakasz) t�lal�s�ban. (A k�t remek filmes k�z�tt az�ta is minden h�ten d�l a h�bor�; a film f�c�m�ben Tarantino neve csak a t�rt�net c�msz� alatt szerepel, k�s�bb pedig maxim�lisan elhat�rol�dott Stone verzi�j�t�l, mert szerinte a film ir�nyvonala nem az � forgat�k�nyv�t t�kr�zte, �s egyenesen f�rtelmesnek nevezte azt, amit Stone „�sszef�rcelt” az �r�s�b�l). A Rom�nc forgat�k�nyve v�g�l �tvenezer doll�r�rt kelt el – ami akkor fel�rt egy f�nyerem�nnyel –, �s az addig �vi 8000 doll�rt keres� filmes zseb�ben a p�nzzel nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt meg�rhatta a kilencvenes �vek egyik legbizarrabb filmt�rt�net�t egy gy�m�ntkeresked�s kirabl�s�r�l.

Az �r�s mellett elszerz�d�tt seg�d�r�nak egy kis hollywoodi produkci�s t�rsas�ghoz, a CineTel-hez. Innen az ismerets�g k�s�bbi bar�tj�val �s producer�vel, Lawrence Benderrel. Quentin a Kutyaszor�t�ban-t ekkor m�g csak alacsony k�lts�gvet�s�, fekete-feh�r k�pi�ra, �s 16mm-es filmre k�pzelte el. Bender l�tott fant�zi�t a dologban �s nagyban gondolkodott: a forgat�k�nyvet Harvey Keitelhez juttatta el, aki a remek scripten felbuzdulva a szerepl�k �sszeszed�se mellett saj�t 400.000 doll�rj�val sz�llt be a finansz�roz�sba. Mik�zben a gy�m�ntrabl�sra k�sz�l� gengszterek toborz�sa folyt, Tarantino �s Bender k�z�sen megalap�tott�k az A Band Apart Productions-t (Tarantino ezt a nevet Jean-Luc Godard A Bande � Part c�m� filmje ut�n adta c�g�nek). �gy lett az 1992-es Kutyaszor�t�ban az els� alappill�re a k�s�bbi Tarantino-univerzumnak. A film alap�tlete a Ringo Lam rendez�sben k�sz�lt City on Fire-b�l (1987) sz�rmazik, melyben Chow Yun-Fat-nek egy rabl�st kellett lelepleznie. Az az�ta st�luss� v�l� fekete �lt�nyt a hozz�val� fogpiszk�l�val Quentin szint�n egy ’87-es Chow Yun-Fat mozib�l, a Szebb holnap 2.-b�l szedte. (Tarantino-t annyira megragadta ez a ruhakombin�ci�, hogy hossz� �vekig ebben tetszelgett). A film eredeti c�me, a Reservoir Dogs is k�t filmb�l sz�rmazik: Louis Malle filmrendez� Au Revoir Les Enfants (1987) c�m� francia klasszikus�b�l, �s Sam Peckinpah 1971-es Straw Dogs (Szalmakuty�k) c�m� filmj�b�l. Tarantino sokat haszn�lt Jean-Pierre Melville 1955-ben k�sz�lt gengszterfilmj�b�l, a Bob The Gambler-b�l, �s a ’63-as Le Doulos m�veib�l. A gengszterek sz�nsk�l�b�l vett �lneveihez pedig a Pokol a metr�ban (1974) c�m� film adott „inspir�ci�t”. A lopkod�s �s a hat�sok n�hol eg�szen nyilv�nval�ak, a v�geredm�ny m�gis izgalmas �s �jszer�. Remek sz�n�szi teljes�tm�nyek, �tletes p�rbesz�dek, kibontakoz� izgalom, id�beni csavarok, brutalit�s, st�lus, humor, zene �s ir�nia: a film – melyben az „f” -fel kezd�d� sz� 252-szer hangzik el – bombak�nt robban az 1992-es Sundance Film Fesztiv�lon; a nagy k�z�ns�gsiker l�tt�n a Miramax azonnal felkarolta a rendez�t. A Toront�i Filmfesztiv�lon, ahol Tarantino maga prezent�lta a gengszterked� gengsztereket, olyan emberekkel k�thetett �r�k bar�ts�got, mint Julie Dreyfus (aki tizenk�t �vvel k�s�bb a Kill Billben Sofie Fatale-t j�tszotta), vagy az �ppen az El Mariachi-t n�pszer�s�t� Robert Rodriguez, akivel az�ta is felh�tlen a bar�ts�guk.

Tarantino karrierje innent�l sz�rnyra kap: Tony Scott (Top Gun) rendez�s�ben a mozikba ker�l a Tiszta rom�nc. A rendez� Oliver Stone-nal ellent�tben nem form�lja saj�t �zl�s�nek megfelel�en a vide�t�k�s csodagyerek �r�s�t; �gymond statiszt�l a remek anyaghoz. A t�rt�netben m�r sz�mos Quentin-gramma fedezhet� fel: a mozimaraton keret�ben vet�tett filmek (Sonny Chiba Utcai harcos tril�gi�ja), Elvis, �s a m�r j�l bej�ratott „fuck” sz�, amely imm�ron 225 alkalommal �desgeti/s�rti f�l�nket. A film Scott popcornos rendez�se mellett is laz�n Tarantino-s, QT szok�sos kisz�l�sai („A j� a rossz �s a cs�f, �s a Haza a hullazs�kban: azok filmek voltak!”) mellett az �d�t�en st�lusos p�rbesz�dek megragadnak a n�z�ben; Dennis Hopper �s Christopher Walken zseni�lis dial�gus�t a m�rokr�l az �v �t legjobb jelenete k�z� v�lasztj�k. A film �rdekess�ge m�g n�h�ny �ri�si szt�r minim�lis szerepe, �gy Samuel L. Jackson vagy Brad Pitt k�tsoros j�t�ka is nagyon korrekt. (a film alapt�rt�nete egy�bk�nt az 1973-as Siv�r vid�kb�l sz�rmazik)

Mik�zben Quentin a filmj�t k�l�nb�z� fesztiv�lokon prezent�lta, felk�r�st kapott, hogy rendezzen meg egy epiz�dot a X-Akt�kb�l, �m mivel nem volt tagja a Director’s Guild of Americ�nak, nem igazgathatta Scully �s Mulder �gyn�k z�ld l�nyeket felkutat� tev�kenys�g�t, s helyette ink�bb nekil�tott meg�rni negyedik forgat�k�nyv�t, a Ponyvareg�nyt.

A kilencvenes �vek elej�n annyi rossz �s felesleges film ker�lt forgalomba, hogy szinte megv�lt�s volt a Ponyvareg�ny, mely egyszerre �rta �jra a krimi, a film noir �s a thriller m�faj�t. Ezt a forradalmi �j�t�st nyugodtan k�sz�nhetj�k annak a nyugati pop-kult�r�nak, mely kitermelte a Tarantino-hoz �s Roger Avaryhez hasonl� egy�neket, hisz �k szem�lyes�tik meg ennek a korszaknak minden kis szegmens�t, amiben ugyan�gy benne foglaltatik Jackie Chan, mint Jean Renoir. A forgat�k�nyv eredetileg Avary keze munk�j�t dics�ri, s Quentin csak azut�n kezdte �titatni a sz�m�ra oly kedves francia �jhull�mos filmek hangulat�val – �s azzal a bizonyos „f”-fel kezd�d� angol sz�val, ami 271 alkalommal cs�szik ki a szerepl�k sz�j�b�l –, miut�n megvette t�le a t�rt�net jog�t. A filmben felbukkan� francia alkot�sok k�z�l eml�thet� Jean-Luc Godard 1964-es Bande � Part-ja, ahonnan QT az az�ta klasszikuss� v�lt Mia Wallace �s Vincent Vega t�ncjelenetet csente el, valamint Vincent Vega jelleme, aki k�s�rtetiesen eml�keztet Jean-Paul Belmondo 1960-ban j�tszott szerep�re a Kifullad�sigban (Godard). A k�vetkez� francia kapcsolat a Bonnie �gyben tal�lhat�, ahol is Jules �s Jimmy jelenetei tartalmaznak egy er�sen h�zhat� p�rhuzamot Francios Truffaut Jules & Jim (1962) c�m� filmj�b�l. Mr. Wolf (Harvey Keitel) probl�mamegold� jelleme pedig er�sen ismer�s lehet Luc Besson Nikita c�m� filmj�b�l. Hosszasan sorolhatn�nk tov�bb a k�lcs�nvett jelenetek, karakterek �s dial�gusok sor�t, amik a filmben felbukkannak, Elvis Presleyt Gyorsiramb�j�t�l Alfred Hitchcock Psycho-j�ig, de a l�nyeg megint a v�geredm�ny: a minden filmb�l gerebly�z� kert�sz valami �szveszt�en st�lusos �s t�k�letes komposztot hozott �ssze; a film csillaga a mai napig f�nyesen ragyog, s a k�r� sz�tt kultusz m�rete egyre csak n�tt az �vek folyam�n. A film az 1994-es Cannes-i Filmfesztiv�lon elhozta az Arany P�lm�t, majd az okt�ber 14-i amerikai premiert k�vet�en minden addigi v�rakoz�st fel�lm�lva t�bb mint 100 milli� amerikai doll�r bev�telt hozott a Miramax �s a Disney konyh�j�ra. A film �s f�szak�csunk a BAFT�-n, az Arany Gl�buszon, illetve az Oscar-on sem t�vozott d�j n�lk�l: QT mindh�rom rangos d�j�tad�n megkapta a legjobb forgat�k�nyv�rt j�r� d�jakat, ami a szakma egy�rtelm� f�hajt�s�t jelezte.

A cs�csra jutott Tarantino a Ponyvareg�ny siker�nek k�sz�nhet�en r�gvest a producerek kegyeiben �rezhette mag�t. A legnagyobb st�di�kt�l kapott felk�r�st t�bbek k�z�tt a Men in Black - S�t�t zsaruk megrendez�s�re, valamint a F�ktelen�lre. A mindig f�ggetlen, �s r��r�s Quentin visszautas�totta ezeket az aj�nlatokat, �s ink�bb egy t�v�sorozat epiz�dj�t rendezte (V�szhelyzet: Anyas�g c�m� epiz�d) a Warner Bros. megb�z�s�b�l, valamint szabadidej�ben kiss� csorba forgat�k�nyvek �leit csiszolhatta �lesre (Az utols� es�ly: Kirk kapit�nyos dial�gus, A szikla).

1995-ben elv�llal egy kisebb cameo-szerepet Robert Rodriguez remek Desperadoj�ban, majd a sok m�faj k�zti ingadoz�s ut�n ism�t meg�llapodott a rendez�s mellett, �s r�szt v�llal m�sik h�rom f�ggetlen filmes, nevezetesen Alexandre Rockwell, Allison Anders, Robert Rodriguez projektj�ben, a N�gy szob�ban. QT ebben a fantasztikus n�gyesben az utols� szob��rt, a Hollywoodi ember c�m� kis szkeccs�rt felelt, ami a t�bbi h�rom szob�hoz k�pest a leg�d�t�bbre �s legviccesebbre sikeredett. Quentin j� szok�s�hoz h�ven megint a r�gm�lt nagyjait h�vta seg�ts�g�l, amikor meg�rta ezt az epiz�dot. A h�rhedt fogad�s nem titkoltan a The Man from Down South-b�l j�tt, �s az „Alfred Hitchcock bemutatja” sorozatban ment le 1960-ban Peter Lorre (M - Egy v�ros keresi a gyilkost, A m�ltai s�lyom) �s Steve McQueen (A h�t mesterl�v�sz) f�szerepl�s�vel. K�s�bb k�sz�lt egy �jabb verzi� szint�n Hitchcock rendez�s�ben, de abban m�r Kim Novak (Sz�d�l�s) �s John Huston (A m�ltai s�lyom) j�tszott�k a f�szerepet. A n�gy emeleten le-f�l rohang�l� Tim Roth burleszkszer� mutatv�nya nem k�l�n�sebben hagyott m�ly nyomot a n�z�kben, �s sz�pen lassan el�lt az ’95 �v m�rs�kelten �rdekes alkot�sai k�z�tt.

A soron k�vetkez� �vben Quentin b�rmennyire is megtisztel�nek tal�lta, de elutas�totta a Directors Guild of America tags�gi aj�nlat�t, mivel semmi p�nz�rt nem volt hajland� feladni rendez�i szabads�g�t, hi�ba is k�n�lt biztons�got sz�m�ra a szervezet. Az ebb�l ad�d� kis incidenst egy j�l ir�nyzott trash-filmmel feledte el, �s Rodriguezzel k�z�sen elk�sz�tett egy hangulatos, t�bb m�faji elemb�l (western, road movie, v�mp�rfilmek) t�pl�lkoz� filmet, az Alkonyatt�l pirkadatigot.

A t�rt�net eredetileg Robert Kurtzman agy�ban fogant meg, �s QT felv�llalta a filmre �r�s�t. Az Alkonyatt�l pirkadatig egy �zig-v�rig trash-filmre sikeredett. A f� hat�sok k�zt Romero 1968-as klasszikus horrorja, az �l�holtak �jszak�ja, a ’81-es Gonosz halott (a m�r v�mp�rr� v�ltozott Richard Gecko r�gi k�lsej�vel akarja elcs�b�tani fiv�r�t, Seth-et), �s T�mad�s a 13. rend�r�rs ellen (1976) eml�thet�. (A szemf�lesek p�ld�ul kisz�rhatj�k a Harvey Keitel fi�t j�tssz� Ernest Liu Precinct 13 felirat� p�l�j�t). Robert �s Quentin a v�mp�r-mozikr�l sem feledkeztek meg (a Sat�nico Pandemonium plak�tja ott d�szelgett Tarantino volt munkahely�nek, a Video Archives-nek a fal�n). Rajong�knak ki�br�nd�t� lehet, hogy a „Van hat kis bar�tom” sz�veg is sz�ntiszta ny�l�s (That Darn Cat!, 1965), de van utal�s p�ld�ul Peckinpah Vad banda (1969) c�m� klasszikus�ra („Mi van Mexik�ban? Mexik�iak”). A film mindazon�ltal ugyanolyan er�teljesen viseli mag�n Rodriguez keze nyom�t, mint Tarantino-�t; lehetne vitatkozni, melyik�k l�tott fiatalabb kor�ban t�bb trancs�rfilmet. Rodriguez m�v�sziesebb rendez�se, v�djeggy� v�lt �tt�n�ses v�g�sai mindenk�ppen figyelemrem�lt�bbak Tony Scott langyos Tiszta rom�nc rendez�s�n�l.

Tarantino rendez�i visszat�r�s�hez egy gyerekkor�ban b�lv�nyozott �r�, Elmore Leonard „Rum Punch” c�m� k�nyv�t vette alapul. A Jackie Brown ism�t a hetvenes �vek hangulat�ban tobz�dik, �s Quentin megint a r�gm�lt szt�rjait vonultatja fel ebben a takar�kl�ngon �g�, nosztalgikus, de baromi �sszerakott alkot�sban. A szereposzt�s most sem hagy kivetnival�t maga ut�n, hisz a kisebb szerepekben is a rendez� gyermekkor�nak olyan b�lv�nyai szerepelnek, mint Robert De Niro, Robert Forster, �s Pam Grier. Forster szerepeltet�se egy�bk�nt nagyon l�gott m�r a leveg�ben: A Kutyaszor�t�ban Joe Cabbotj�nak �s a Tiszta rom�nc Vincenzo Coccottij�nak sz�n�szjel�ltje most Paul Newman �s Gene Hackman orra el�l happolta el Max Cherry szerep�t. Tarantino itt sem hazudtolja meg �nmag�t filmes utal�saival: az egyik legeml�kezetesebb momentum, hogy Ms. Brown a t�skacser�t k�vet�en abban a ruh�ban rohang�l, amit Mrs. Mia Wallace is visel a t�ladagol�s�nak est�ly�n. A film egyar�nt megosztotta a kritikusokat �s a n�z�ket, aminek oka az volt, hogy mindenki m�g egy Ponyvareg�nyt v�rt – amib�l ismerj�k el, j�, hogy csak az az egy van. Valami olyasmi t�rt�nt, mint Scorsesevel A kom�dia kir�lya eset�ben: mindenki �jra v�rta a D�h�ng� bika �t�t� zsenij�t, �s helyette kaptak egy elgondolkodtat�, n�hol m�r-m�r ideges�t�, de igenis megkap� emberi k�zdelmet Rupert Pupkinnal a f�szerepben. A Jackie Brown is egy �jabb szeletet villant fel Tarantino szem�lyes vil�g�b�l, �s a 60-as, 70-es �vek fekete filmjeinek nosztalgiahull�m�b�l egy nagyon hangulatos, �s filmeszt�tikai szempontb�l a Ponyvareg�nyn�l sokkal �rettebb alkot�s sz�letett.

Tarantino �jabb felt�n�se 2002-re tehet�, amikor is elkezdte forgatni a Kill Bill-t, amivel soron k�vetkez� m�fajainak, a spagetti-westerneknek �s kung fu filmeknek k�v�nt eml�ket �ll�tani. A dolog nem volt v�ratlan: a Ponyvareg�nyben el�ker�l� szamur�jkard, a Jules megt�r�se ut�ni terv, (hogy �gy v�ndoroljon, mint Kaine a Kung fu-ban), Clarence �zsiai mozimaratonja a Tiszta rom�ncban, �s Ordell Robbie �s Luis Gara dial�gusa a keleti harcm�v�szet hat�sair�l a v�sznon, mind-mind olyan jelek voltak, melyekb�l sejteni lehetett, hogy Tarantino egy sz�p napon m�g el�nk t�rja a keleti harcm�v�szetekr�l �sszeszedett tud�s�t. Csup�n h�t �vet kellett v�rni, �s ezek a c�lozgat�sok eggy� forrva form�t �nt�ttek a Kill Bill – Els� r�szben, mely QT sz�m szerint negyedik filmje lett. A spagetti-westernek oldal�r�l t�bbek k�z�tt Ennio Morricone zen�j�t �s n�hol Sergio Leone hat�sait eml�thetj�k meg. A pofonegyszer� film a t�lal�s�t�l v�lik egyediv� �s eredetiv�, Tarantino nagyon r��rzett erre a m�fajra. A film els� perc�ben a Shaw Brothers log�ja jelenik meg, amit Tarantino szem�lyes �lm�nyei miatt tett a film elej�re, mert kiskor�ban ak�rh�nyszor le�lt kung fu filmeket n�zni, mindig ezekkel a feliratokkal vette kezdet�t a v�gel�thatatlan v�r�radat �s m�sz�rl�s. A film gerinc�t �s alapj�t a Battles Without Honor and Humanity (Shin jingi naki tatakai, 1974), valamint Hannie Caulder (Burt Kennedy, 1971) bossz��ll�s filmje adja. A puzzlek�nt �sszerakott alkot�s szisztematikusan �p�tkezik fel a k�l�nb�z� �zsiai alkot�sokb�l (Sister Streetfighter, 1974; Lady Snowblood, 1973; Chinese boxer, 1969), a szerepl�kt�l kezdve a dial�gusokig ez az eposz is hemzseg az utal�sokban, p�rhuzamokban, lop�sokban. Els�k�nt itt vannak a szerepl�k: Bill band�ja, a DiVAS, a Fox Force Five-b�l mer�t ihletet (amit Tarantino a Ponyvareg�nyben is felhaszn�lt, eml�kezz�nk csak vissza Mia Wallace pilot-szerep�re). A tagok els� k�rben eredetileg a The Doll Squad (1973) c�m� filmb�l j�ttek, m�sodk�rben pedig a Honey West c�m� t�v�sorozatb�l. A b�rgyilkosok k�dneveit pedig rendez�nk nemes egyszer�s�ggel a Captain America k�preg�nyb�l transzport�lta a QT-univerzumba. A t�rt�net gerinc�t k�pez� Menyasszony, �s annak szem�lyes bossz�ja n�h�ny alapvet� filmb�l lett �sszeoll�zva. (Deep trust 1972, Broken Oath 1971, Lady Snowblood 1973). A hab a tort�n a Menyasszony ruh�ja, amit Jap�nba �rkezv�n l�thatunk rajta, ugyanis ezt az �lt�z�ket a Hal�los j�tszm�ban (1978) viselte a keleti harcm�v�szek valaha �lt tal�n legnagyobb alakja, Bruce Lee. A Tiszta rom�ncb�l m�g arcr�l is ismer�s Sonny Chiba (aki haz�j�ban t�bb mint 125 filmben szerepelt) az 1980-as Hattori Hanzo: Kage no Gundan (Hattori Hanzo: Shadow soldiers) c�m� t�v�sorozatb�l j�n, amiben Chiba egy nindzsa detekt�vet alak�tott. A film igaz�b�l semmi �jat nem hozott – nem is ez volt a c�lja –, de m�gis klasszikusk�nt kezelend� a bel�fektetett munka miatt: Tarantinosan �s egy az egyben hozza amerikai fics�rok sz�m�ra is k�nnyen befogadhat� m�don �zsia klasszikus B-filmjeinek fantasztikus hangulat�t. A film rekl�mja („Quentin Tarantino negyedik filmje”) pedig t�bb mint pof�tlans�g. Ennek az embernek m�g csak arra sincs sz�ks�ge, hogy h�res sz�n�szekkel fel�ll�tott izgalmas jelenetet tegyen a plak�tra, a neve a legjobb c�g�r. Aki megteheti (van is mire, �s pof�ja is van hozz�), �m tegye…

A Kill Bill m�sodik r�sze m�r visszat�r a j� �reg Amerika f�ldj�re, azon bel�l is a d�li hat�rmezsgy�re, �m m�g miel�tt Mamba arra vetemedne, hogy kill Bill, a film legelej�n elmes�li felt�mad�s�nak addigi t�rt�net�t, �s a kritik�kat szerep�r�l. Ezzel Quentin egyr�szt Jean-Luc Godard 1963-as Megvet�s�nek elej�t veszi �t, m�sr�szt egy kicsit saj�t mag�b�l is par�di�t �z. De m�g ebben a kis „film a filmben” prol�gusban is tal�lhatunk egy hasonl�s�got, m�gpedig egy 1946-ban k�sz�lt klasszikus film noir-b�l, A post�s mindig k�tszer csengetb�l, mivel Uma d�monian id�zi meg lelki szemeink el�tt az �r�kk� fiatal �s gy�ny�r� Lana Turnert. Tarantino saj�t bevall�sa szerint ezzel a r�sszel legink�bb a westernfilmeknek szeretett volna eml�ket �ll�tani. �m Fordnak �s a Sergio Leone-Clint Eastwood filmeknek sz�nt kopjafa�ll�t�s nem volt el�g szembet�n�, mert a m�sodik felvon�sban ugyan sok westernre utal� st�lusjegyet kapunk, csak �pp westernfilmet nem. Pedig volt �lve eltemet�s, tequila, szabdalt arc� kurv�k, d�lib�b �s kietlen t�j egyszerre, s�t, m�g egy pisztolyt�ska is, amiben igazs�gsz�rummal d�s�tott t�ltet van. A cukorm�zasra sikeredett csal�di tal�lkoz�ig a film (�s Tarantino) m�g tartani tudja a sok filmes sz�lat, �s m�faji kevered�st, de a csal�di vacsor�n�l elveszti a fonalat, �s az izgalmakkal v�rt lesz�mol�s v�g�l kimer�l egy k�nnyed csal�di h�zi-moziz�sban (Shogun Assassin, 1980), egy Superman dial�gusban (amit Jules Feiffer „The Great comic book Heroes” k�nyv�b�l mer�tett), �s egy aranyhalas t�rt�netben. S b�r lehet, hogy Bill-lel ellent�tben Ms. Kiddo nem reag�lja t�l ex-f�n�ke el�rul�s�t (aki�rt m�sk�l�nben az eg�sz vil�got beutazta, �s aki miatt meger�szakolt�k, lesz�rt�k, k�t s�t�lt�nnyel mellbe l�tt�k, el�st�k, v�gezet�l pedig j�l megr�katt�k), v�g�l v�gez mester�vel, �s �j �letet kezd kisl�ny�val, �s egy pl�ssmack�val, aki l�tsz�lag j�l �rzi mag�t Beatrix keblei k�zt. Az embernek t�madhat egy olyan �rz�se, hogy QT a film v�g�re m�r szinte maga sem tudta, hogy milyen m�fajban z�rja le h�sei tal�lkoz�s�t. A m�sodik r�sz dinamik�ban is alulmarad az els�h�z k�pest, b�r itt sem menek�l�nk Quentin szem�lyes vil�g�t�l, �s itt is b�s�gesen kijutott az utal�sokb�l, a rejtett �zenetekb�l, amik mind-mind arra szolg�lnak, hogy tudjuk, az�rt ez m�giscsak egy hamis�tatlan Tarantino-film, amit nem lehet kop�rozni: Beatrix Kiddo kimenek�l�se kopors�b�l egy holland kult thrillerb�l, a Nyomtalanul-b�l lett �temelve. Paula Schultz s�rfelirat�t az 1968-as filmb�l, a Wicked Dreams of Paula Schultz-b�l k�lcs�n�zte, az azt k�vet� f�ld al�l kiny�l� k�z pedig sz�mos zombifilmre lehet utal�s, �m val�j�ban Brian De Palma 1976-os Carrie-j�b�l vette „k�lcs�n” szak�csunk. Tarantino a Michael Madsen �ltal j�tszott ex-viperatag, Budd jellem�t egy John Ford filmb�l szemelte ki, (Seven men from Now). S csak az�rt, hogy Bill ne szomorkodjon mag�nyosan, minden utal�s �s ny�l�s n�lk�l, hozz� is rendelt egy izgalmas k�r�t�st, hiszen az apartmanj�nak sz�ma (101) megegyezik az 1984 c�m� filmben tal�lhat� szob�val.

Tarantino neve m�ra fogalom, �s ezt t�masztja al� a t�ny, hogy 2004-ben felk�r�st kapott a Cannes-i Filmfesztiv�l zs�rieln�ki posztj�ra, amit �r�mmel elfogadott. �gy t�rhetett vissza oda, ahol 10 �vvel ezel�tt felfedezt�k, s r�gvest egy hozz� hasonl�an rebellis filmesnek – �s egyazon st�di�nak az �gisze alatt futtatott produkci�nak – adom�nyozta az Arany P�lm�t. A sok vit�t kiv�ltott Fahrenheit 9/11 politikai elfogults�ga m�rvad� lehet, �m tekintve, hogy a versenyben volt Tarantino els� sz�m� rendez�je, Jean-Luc Godard, azt hiszem, hogy eltekinthet�nk az elfogults�g gyan�j�t�l.

Tarantino nagyon j� �rz�kkel v�logatja eur�pai, �zsiai �s amerikai f�szereit f�ztj�be. Lehet, hogy semmilyen eredeti alapanyagot nem haszn�l fel, de az eredm�ny mindig megd�bbent�en meggy�z�: a zseni�lis st�lus�rz�k �s az �r�kifj� filmrajong�s teszi ch�f�nket a 90-es �vek legtehets�gesebb rendez�j�v�.